Kezdőoldal│ Rólunk│ A hajóról│ Útvonal│ Rövid hírek│ Képes útibeszámoló│ Vitorlázz velünk!│ Hasznos infók│




2021. július 26-30. Svédország: Möja, Stora Jolpan (Finnhamn), Ingmarsö, Storskäret, Hallonstenarna a stockholmi szigetvilágban



(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, az a böngészőtök beállítása miatt van. Zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet. Nálunk pl. a Firefoxban 80%-ra van kicsinyítve.)



2021. júl. 26. Brändö - Möja - Stora Jolpan


A reggel szokásosan indul, kellemes 22 fok a kabinban, kint tükör a víz, csodásak a fények. A csend, ami körülvesz minket, önmagában egy élmény. Fülelünk, fülelünk, és ha nem szólalna meg egy-egy madár, azt hinnénk, hogy elvesztettük a hallásunkat is.

Az állapotunk kevésbé idilli, tüsszögünk, Dénes tudja fújni az orrát, sőt állandóan folyik neki, nekem még mindig bedugult, nem érzek ízeket, szagokat, és Dénesnél is tompultak ezek az érzékek tegnap este óta. Nyersen elrágom a fokhagymát, nem érzem az ízét, csak hogy csípi a szám. A forró tea segít valamicskét, felszakadozik a váladék, tudom fújni az orrom, és jólesően hallgatom hurutos köhögésem hangját. A covidnál száraz köhögést írnak, az enyém nem az. Az étvágyunk változatlanul jó, sőt túl jó, csak az első két nap vettem észre, amikor a nátha jelentkezett, hogy nem nasiztam a főétkezések között.

Reggeli után kievezünk az egyik mini szigetre mellettünk, hogy majd teleszedek egy nagy joghurtos dobozt áfonyával, de rossz szigetet választottunk, alig van áfonya a bokrokon.

Indulás előtt még szeretném megfőzni a kolbászokat, de egy perc se telik el, elalszik a kukta alatt a láng. Dénes nem akarja elhinni, hogy kifogyott a gáz. Kiveszi a palackot, ez bizony üres. Észreveszi, hogy valami nem volt jól ráhúzva, és mivel lusta voltam minden főzés után kimenni, és a hátsó kokpittárolóban elzárni a gázt, így az szépen lassan elszivárgott. Írunk Linnéa-nek, hogy hol tudunk a közelünkben palackot cserélni, töltetni. Jön is azonnal a válasz, ezzel eldől, hogy ma Möja szigetére megyünk először, Berg településhez.

Ismeretlen szám hív, anyukám az, elvesztette hétvégén az okostelefonját, ma tudott venni egy kártyát, és beletette az ősrégi telefonjába, ez az új száma. Kellemetlen.

Dénes húzza fel a horgonyt, és hallom, hogy káromkodik.

- Hínár? - kiáltok előre.

- Kábel.

Kint volt a szigeteken a szokásos tábla, hogy vízalatti kábel húzódik közöttük, épp ezért úgy horgonyzott le Dénes tegnap, hogy messzire elkerültük azt a részt. Ez egy új vezeték lehetett. Először azt hittük, hogy mennie kell a víz alá, de csáklyával, kötéllel megoldotta, hogy a szerencsére könnyű kábelt leválassza a horgonyról. Mi vár még ránk ilyen reggel után???

Szerencsére a folytatás csupa jó, kellemes szélben elérjük Möját, a hangulatos Bergbe bemotorozunk a hajósoknak épült benzinkút stégjéhez, ahol kicserélik a gázpalackunkat 27 eurónak megfelelő svéd koronáért.

Utána megállunk egy békés helyen főzni, ebédelni, fürdeni, nekem még hajat mosni, ami a nagy melegben hamar meg is szárad. Folytatjuk tovább jó szélben az élvezetes, hullámmentes vitorlázást a szigetek között.

Végső választásunk Stora Jolpan, egy pillangó alakú sziget. Finnhamnként ismert inkább, ami a sziget keleti oldalán található apró kikötő neve. Finnhamn jelentése finn kikötő, nem véletlenül kapta ezt a nevet, a régi időkben a finn hajók itt kötöttek ki, amikor Finnország és Stockholm között hajóztak.

A szorosan egymás mellett emelkedő két sziget, Stora Jolpan és Ingmarsö körbezár egy öblöt, itt dobunk horgonyt dán, holland, német zászlajú vitorlások közé. Népszerű hely, a sziklákhoz kötve sorakoznak a vitorlások. A legelején az öbölnek van egy a partfalhoz erősített hosszű stég, ami fizetős, de utána mindenki a szigetvilágban kedvelt módon kidob egy hátsó horgonyt, miközben orral a sziklákhoz köt. Van egy svéd fizetős applikáció, az egész szigetvilágra megadja, hol vannak ilyen sziklák, és milyen merülésű hajók állhatnak hozzá. Linnéa átküldte nekünk erre az öbölre a térképet, de ha nem lennénk betegek, akkor is a horgonyzást választanánk, így marad egy kis magánéletünk.

A szigeten nincs igazi település. Az erdőben elszórtan épült kiadó bungalók és sátorhelyek között ivókutat találunk, sőt melegvizes zuhanyzót is.

Este esik, mi a kabinba zárkózva olvasunk. Thor Heyerdahl Kon Tiki expedíciójáról már elolvastuk pár éve a könyvet, a filmet is láttuk, de sajnos más írásait még nem olvastuk. Fatu Hiva c. könyvét Álmitól kaptuk, Dénes már kiolvasta, most én repülök vele el a Marquises-szigetcsoportba, ahol a norvég kutató a feleségével próbál egy olyan szigeten élni a dzsungelben, ami a lehető legérintetlenebb. Fatu Hiva-t választják. Történik mindez a második világháború küszöbén. Az itt tett antropológiai, botanikai, zoológiai felfedezései hatására élete csupa kutatás és bizonyítás lesz, eljut pl. a Húsvét-szigetekre vagy Kon Tiki nevű balsafa tutaján Peruból a Tuamoto-szigetekre, ezzel bizonyítva, hogy az inkák előtti dél-amerikaiak eljuthattak a polinéz szigetvilágba.


2021. júl. 27. Stora Jolpan, Finnhamn


Náthaügyileg minden változatlan. Élvezzük a szagmentes életet, ami rengeteg előnnyel jár, igaz van hátránya is, nem tudjuk megállapítani egy-egy élelmiszerről, hogy romlott-e. A motorból menet közben kicsöpögő dízel se zavarja egyikünk orrát se, pedig normális esetben már sipítoznék, hogy csináljon vele valamit Dénes. Végül elege lesz, hogy minden érkezés után 1 dl-t ki kell törölnie a motortérből, és nekilát a nagy munkának. A tömbszelencén is húznia kell, mert csöpög be a tengervíz. Ehhez a művelethez nincs megfelelő kulcsa, a dánok adnak kölcsön. A motor szervizelve lett, de úgy tűnik, a szerelő sem fért hozzá a csöpögő részekhez, és ő nem vállalta be a fejen állást a motortérben, mint Dénes:

A pillangó mindkét szárnyát bejárjuk ma, Finnhamn is sorra kerül:

Van más módja is a hajón, kenun, kajakon kívül, hogy felfedezze az ember a szigetvilágot. Egy pár a hidroplánt választotta, ezzel érkeztek a szigetre, és a közeli sziklákon sátrazva töltötték az éjszakát:

Paliékat minden nap emlegetjük. Rengeteg a bulderezésre alkalmas, jól tapadó gránitsziklafal a szigeteken:

Álmit is. Ha most itt lenne, figurázva ugrálna le az ugródeszkáról a többiekkel. Este 10-kor is itt szórakoznak a gyerekek, felnőttek. Dénes sóvárogva figyeli őket, nem teheti a fejét a vízbe, mert a Balatonban összeszedett egy fülgyulladást, és még nem jött helyre a füle.

A naplementéket sose szalasztjuk el, de a napfelkeltével már nehezebb dolgunk van, hajnali 4 körül még egyikünk sincs a kokpitban.


2021. júl. 28. Ingmarsö


Délutánra eláll az eső, átevezünk Ingmarsö szigetre túrázni. Nem is reméltük, de csak összejött a kinézett 10 km-es körtúra. Dénes kibírta valahogy a talpában a fájdalommal.

Az erdő mélyén rejtőzködő luxus:

Először elszaladtak tőlünk, aztán már nem is törődtek velünk, de az egyikük kíváncsian odajött ismerkedni, vagy csak valami rágcsálnivalót remélt:

A nevetve heverésző kis trollt az áfonyák között vettük észre:

A túrázók lekoptatták a mohát a gránitról:


2021. júl. 29. Finnhamn - Möja - Storskäret


Reggel korán kievezünk, zuhanyzás, még 2x10 liter vizet hozunk, és elvitorlázunk Möjára, ahol Bergben már jártunk, most Ládvik településnél dobunk horgonyt.

Laurin hajónk a háttérben:

Település alatt néhány lakóházat, nyaralót értek, és van egy pici Coop, ahol friss zöldséget, kenyeret, húst, teát szeretnénk vásárolni.

Túrázunk a szigeten, egy barlangot jelez a térkép, de a jelölt helyen nincs semmi. Összefutunk egy párral, ők is azt keresik, de együttesen se találjuk.

A Coop-ban fogytán minden, pl. nincs teafilter, fonnyadtabbak a paprikák, az uborka, mint a hajónkon a 9 napja vásároltak. Paradicsom nincs. Gyorsan végzünk, sietünk vissza a hajóra, mert a szél hamarabb átfordult délire, mint azt jelezték. Dénes még északias szélben dobta le a horgonyt, aggódik, hogy a szélfordulással a hajó esetleg túl közel kerül a parthoz. Visszaérve úgy döntünk, hogy megyünk tovább, kiszemelt szigetünk pedig a lakatlan Storskäret, annak is az északi öble, ami most védett a déli szélben.

A szigeten sétálunk, fekvőtámaszozunk, éjszaka zivatarok vonulnak át rajtunk.


2021. júl. 30. Storskäret - Hallonstenarna


Olvasás, főzőcskézés, honlapírás, útvonaltervezés, miközben kint esik az eső. Délután rábeszélem Dénest, hogy menjünk át egy másik szigethez. Útközben eláll a szél, szélcsendben olvasunk a kokpitban, majd jön egy zivatar, de csak a szélét kapjuk meg, viszont visszajön a szél. Dénesre felkerül a görög Korfu sziget egyik halászboltjában vett viharkabát:

Ott már használta, amikor még novemberben Sashala hajónkat Zsigával átvitte Korfuról Krétára. Nem ázott át, és nem is fülledt bele.

Hallonstenarna neve málna (hallon) valamicsoda. Van hallonsylt, azaz málnalekvár a hajón, innen tudtam, hogy köze van a málnához. Apránként tanuljuk a svéd szavakat az útleírásokból, élelmiszerek címkéiről. Van néhány kedvencünk:

fika = kávészünet, kávézik

kaka = sütemény

boka = bejelentkezik, megrendel, zúz, tör, könyvel

kurva = kanyar, görbe

pumpa = tök

lilla = kicsi

Azonnal a partra evezünk, sétálunk, felfedezünk a parton és az erdő mélyén nyaralókat, egy precízen a sziklák formájához igazodó stégen fekvőtámaszozunk, és elveszítek a cipőm talpáról egy darabot valahol útközben. Csak a hajón veszem észre, amikor Dénes meg akarná ragasztani, mert már kint észleltem, hogy le fog válni. Nincs már kedvünk visszamenni, majd reggel friss erővel megkeressük. Ha szerencsénk van a sziklás részek valamelyikén vált le, és nem a füves, áfonyás ösvényeken. Ott nincs esélyünk.

Laurin:

A kormányrögzítő praktikus vitorlázás közben.

Egy mozdulattal rögzíteni lehet a kormányt a kívánt pozícióban, és egy-két percig egyenesen megy a hajó. Kényelmessé teszi a fordulásokat és a halzolásokat is, a rögzített kormány mellett csak a kötelekkel kell foglalkozni.

A szigetek, ahol eddig jártunk: